Üdvözlet mindenkinek.
Mivel sok időt tölltök a számítógép előtt-H2O oldalak után kutatva-rátaláltam erre az egyébként hiperszuper oldira.Gratula Szerki!
De ami fontosabb az az,hogy végre rávettem magam,hogy megosszam veletek a legnagyobb titkomat.Tudom,hogy nem szabadna elárulni,egyenesen tilos,de itt úgy érzem,rendes,jófej csajszik vannak,és magasban megértőek.Na,nekem pont erre van szükségem.
Nem szaporítom tovább a szót.Én sellő vagyok.Alapjában véve egy középiskolás 16 éves lány vagyok,a nevem Tamara.Valószínüleg az édesanyám után lettem hableány.Őt egy szirén-szindróma betegség ragatta el tőlem.A kitatók TELJES TITOKTARTÁSBAN agyon kísérletezték és már jóformán nem bírta ezt a terhet.
Ezért gondolom úgy,hogy mivel ő is bennvolt a "megtermékenyítésben",az ő génjei is bennem vannak,szóval értitek...Apával élek egy kertes házban,secret hogy hol.
Először 12 évesen vettem észre,hogy nem vagyok közönséges lány.Nyáron történt,amikor apával Horvátban töltöttük a vakációt.Akkor jártam úszástanfolyamra és ott a delfinúszást is oktatták,ami sellőmozgást jelent.Úgy úszkáltam a víz alatt,mivel búvárkodni is kitűnően tudtam,így hát nem féltem a víz alatt.Egyszer csak hirtelen valamibe beleakadt a lábam.Valami hínárféle lehetett,de olyan erővel szórított,hogy talán még a vérkeringésem is leállt.Teljesen elzsibbadt a lábam és mivel levegőm sem volt már,valószínűleg elájultam,mert onnantől kezdve semmire nem emlékszem.
Egy vízimentő mentett ki a vízből.Szerencsére némi ijedtségen kívül kutya-bajom volt.Aznap este anyu zoknis fiókjában (mivel rendet raktam) találtam egy dossziét.Mindenféle iratok voltak benne,sellőkről szóltak,meg a különleges,ritka szirén-szindrómáról.Anya extra tikos naplója is ott lapult.Tudom,hogy nem szép dolog,de belolvastam.Ott mindent leírt,azt is hogy ő nem hétköznapi lány.
Vagyis sellő.De amit ezután találtam,elgondolkottatott.Vele is UGYANEZ történt 12 éves korában,ami ma délután velem.Aztán másnap pont akkor,maikor megtörtént a "kis baleset",a lába görcse rándult és uszony formája lett.A nyakán a bőr kifehéredett és haja extra hosszú lett.Amíg ez bekövetkezett kb fél óra.
Hirtelen tátva maradt a szám és a napló kiesett a kezemből.Tovább már nem olvastam.Egyszerűen nem tudtam felfogni,hogy nagy az esélye,hogy velem is ez történik.Bíztam benn,hogy nem,mert én szeretm,hogy ember vagyok és szeretek úszni is.De sajna KÍSÉRTETIESEN UGYANAZ történt velem is.Görcs,majd jó fél óra után uszony.Plussz az uszonyom olyasmi,mint a bőröm,vagyis bőrszínű.Talán inkább májva...
A halfarkam higed víztől jön elő,ha éppen mondjuk lefröcskölne valaki akkor kb 2 perc után pokoli görcsöm lenne a lábamban és jó fél óra után teljesen átváltoznék.Meg is történt már velem ilyen,húsvétkor.
Tudom, hihetetlen amit leírtam,de teljes mértékben SZÍNTISZTA IGAZSÁG!Még soha senkinek nem meséltem el,még a legjobb barátőmnek sem,akire még az életemet is rábíznám.Bennetek megbízom,mert tui rendes,jófej,jólnevelt lányok vagytok,nem probléma,ha korkülönbséggel.Képet még eszem ágába sem volt készíteni,azért addig nem megyek el.
Köszönöm a megértést és kérlek titeket,ne vitázzunk!Köszi:Tamara