Stefánia 2 unokatesójával, Lorával és Paulával nyaralt Cebu-n tavaly. A lány csak mostanra szánta rá magát, hogy titkát megossza velünk. Szóval az apartman a tengerpart mellet volt. Egyik nap a három lányka szörnyen unta a banánt, ezért kiszöktek úszni. Számomra mondjuk furi: mi ha tengerpart mellett nyaralunk, általában megyünk úszni. Hiszen azért vagyunk ott. Nekik mégis ki kellet lógni, hogy úszni mehessenek. Mondjuk így lesz kerek a sztori. :)
Pakoltak fel törölközőket, ásványvizet és indultak pancsizni a tengerbe. Bementek a vízbe, majd Stefi talált egy alagutat. Persze bementek rajta mindhárman. Gyönyörű kis barlang volt ott. „Mint egy tengerpart” –írja a jövőbeli sellőlány. Aztán Lora talált egy palackot tele színes porral. Csak hogy tisztázzuk: eddig senki sem ment be ebbe a barlangba. Ha mégis, az persze nem találta meg a porral teli üveget. Egyértelmű.
Szóval visszamentek és megnézték a port a napernyő alatt. Honnan lett napernyő? No mindegy, biztos kifelejtette.. Mikor kinyitották, kiborult belőle a csillámpor. Mindhárom lányra ráment a csodapor. Majd egy színes csillámpor-felhő vette hatalmába a három lányt. Míg a csillámos felhőben voltak, furcsa szikrázó hangot hallottak. Ekkor még nem történt semmi. Másnap estefelé megint kiszöktek úszni. Mikor beértek a vízbe, megint hallották a szikrázó hangot. Pár másodperc után aztán sellők lettek! Fantasztikus!
A három lány közül csak főszereplőnknek, Stefinek az uszonyát csodálhatjuk meg. Mit ne mondjak szép kis you tube-os képek! Szegénykém sokáig vagdoshatta őket a vidikből. Vagy a google-n találta? Hm... A sztori megjelenése idején egyébként még mindig ment az egymás nevében irogatás. Stefi nevében is írtak, aki bevallotta, hogy ez egy mese. Aztán úgy tűnt télleg bevallotta. Lényeg a lényeg: ez csupán egy kitalált sztori.