Éppen nagy vihar tombolt telihold idején. Vanda a nappaliban nézte a tv-t. Egyik pillanatban aztán elment az áram. A lány kiment, hogy visszakapcsolja. Mikor kiért, a hold hírtelen vörösen izzott, és teljesen a hatalmába kerítette a lányt. Csak ott ált megdermedve a holdat bámulva a szakadó esőben. Mire csurom víz lett, hírtelen kinőtt az uszonya. Gondolom Vanda sem lehet túl jó bioszból, mert akkora gondolkodott volna egy kicsit mielőtt ír. Pl, a testi folyamatokat a telihold befolyásolni tudja. Ez alatt a kopoltyúnövesztést, az uszonynövesztést és a pikkelyeket értem. Roppant izgalmas. A hold fényétől olyan sejtmutáció megy végbe, melyet még soha nem láttunk (illetve de, a h2o-ban). Csekélyke biosz ismeretekkel rendelkező ember most épp a földön fetreng a röhögéstől.
Visszatérve, az ázott sellőlány gyorsan bekúszott a házba, ahol megszárította magát. A szülei nem voltak otthon, így nem volt gond. Az uszony nem tűnt el. A lányka hát belement e kádba és próbálkozott Rikkihez hasonlóan melegíteni a vizet. És képzeljétek! Összejött neki! Mikor kimászott a vízből és megszáradt, ég mindig nem tűnt el a sellőfarkinca. Így az ereje segítségével gőzfelhőt kavart, melytől eltűnt a farok. A csajszi csak akkor változik át, ha egész testét víz éri és csak akkor változik vissza, ha saját maga csinál egy gőzfelhőt.
Fotót tette be ő is, csak kár, hogy a netről szedte. A kép persze a barátnőjénél készült a medencében. Azért jó tudni, hogy minden sellőbartánő rendelkezik egy úszómedencével és egy szupi fényképezőgéppel. A lányka nagy félelemben él, hiszen a suli igen veszélyes hely. Ez a történet egy szép mese.  Nekem tetszik. Lehet majd mesélgetem egyszer a gyerekeimnek is. Arra legalább jó...